Versek dalok - Január
VERSEK, DALOK, MONDÓKÁK - január
VERSEK
Pálfalvi Nándor:Esik a hó
Napreggeltől napestig,
hulldogálva hó esik.
Szempilládra, mint a toll,
rászállott egy hó csokor.
jaj de buta ez a Bodri,
hópelyheket akar fogni.
Ott a bácsi kalapja,
hóval van már kirakva.
A háztetők úgy fáznak,
paplan alatt pipáznak.
Kovács Barbara: Sapkám apa javította
Sapkám apa javította,
a fonalat nem találta.
Most a sapkám zöld bojtja
úgy van odadrótozva.
Tóthárpád Ferenc:Zúzmarás örömök
Zúzmara-tüske sarjad a fán,
nyargal a porhó, siklik a szán.
Hízik a Balaton, látszik a lehelet,
˝Jönnek a mínuszok, s jönnek a gyerekek.
Illan a pára, dermed a dér:
jégen a sítalp nem sokat ér!
˝Korcsolya? az igen—mondja egy apuka,
ám ami igazán…:az bíz a fakutya.
Kovács Ilona: Korcsolyapálya
Csillan a napfény, tükrös a jég,
víg zene hallik, hangos a tér.
Fiuk és lányok kéz a kézben,
vidáman futnak körbe a jégen.
Lebben a sál és csillan a szempár,
boldog a mosoly nevet a száj.
Ha a gong szól és pislog a fény,
az ifjúság hada nyugodni tér.
Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Ez a fülem, ez a szám,
ez a cuki frizurám.
Ez az orr, ez a has,
ez az ököl, ami vas,
ez a boka, ez a toka,
sokat eszem, az az oka.
MONDÓKÁK
Hógolyó
Így forgatom, úgy forgatom,
A kezemmel összenyomom.
Jó keményre meg is gyúrom,
A hóembert megcélozom.
"Puff", hoppla-hó, talált a hógolyó!
Egy - megérett a meggy…
Egy - megérett a meggy,
Kettő - csipkebokor vessző,
Három - te vagy az én párom,
Négy - megcsípett a légy,
Öt - érik a tök,
Hat - hasad a pad,
Hét - zsemlét süt a pék,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Ott a szamár megissza.
Varjú károg, fúj a szél...
Varjú károg fúj a szél,
esik a hó, itt a tél.
Jaj,de nagyon hideg van,
ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
most örülök igazán.
Itt a szemem, itt a szám,
Itt a szemem, itt a szám,
itt pedig az orrocskám.
Tíz ujjam a kezemen,
kócos haj a fejemen.
Én vagyok a jó gyerek,
nem sírok, csak nevetek.
Nyisd ki a kezed, zárd ökölbe...
Nyisd ki a kezed, zárd ökölbe,
forgasd csuklód körbe, körbe!
Tapsolj kettőt, csapj a térdre,
engedd kezed le a mélybe!
DALOK
Hull a hó, hull a hó...
Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom.
Télapó zúzmarát,
Fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön.
Nem baj, ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön.
Parányi ökörszem,
Kuporog az ágon.
Vidáman csipogja,
Süt még nap a nyáron.
Levente Péter - Gryllus Vilmos: Sapkadal (részlet)
Bököm, lököm, összeöltöm, bököm, lököm, visszaöltöm.
Készül a láthatatlan sapkaféle
Hordom eztán nyárba, télbe
nem is hordom, viselem
fent ül majd a fejemen
kész a sapka!
Hát sapkám megemelem.
Esik a hó térdig ér már...
Esik a hó térdig ér már,
hóból épül hófehér vár.
Abban lakik a hóember,
hó csatázni velünk nem mer.
Gondoltam egy igazán jót,
húzzuk elő a kis szánkót.
Egyik húzza, másik tolja,
lecsúszunk a dombon rajta.
KerekMese - Testrészes dal
Fejemen néz a szemem, kétoldalt ül a fülem.
Középen van az orrom, alatta a szám.
Fogak vannak a számban, fejetetőmön hajszálak.
Nyakam tartja a fejem, énekelj velem!
Ref.: Ismerd meg a testedet, ebben töltöd életed,
Kicsi, nagy a gazdája, ez az élet csodája!
Két váll tartja a karom, könyökömet mozgatom.
Egy kezemen öt ujj van, összesen tíz!
Hasam alatt van két láb, középen egy térdkalács,
Comb, vádli a szomszédja, boka, lábfej mi tartja.
Ref.
